Fanfictionok

Aki tudja mi az az nyugodtan lejebb görgethet aki nem annak elmondom hogy kitalált történet a sztárokról amik nem biztos hogy valósághűek.

A kutyasétáltatás

1. fejezet

Halihó Sophie vagyok és Németországban élek. Van 2 kutyám Bruno egy kaukázusi medveölő és Karma egy bernáthegyi mindkettő 1,5 éves így még eléggé életvidámak. Az egész történet akkor kezdődött amikor Brunoval mentem sétálni vagyis tulajdonképpen ő húzott a póráz végén. Épp egy fa köré próbált felcsavarni amikor erősen megrántottam a pórázt így az megfeszült de más hatás nem történt kivéve azt hogy egy hosszú vörösbarna hajú fiú felbukott benne. Mintha valahonnan ismertem volna de nem mertem rá megesküdni. Bocsánatot kértem majd hazarángattam Brunot valahogy.

A második eset akkor volt ami eléggé feltűnőre sikeredett ugyanis egy Tokio Hotel koncert volt előkészületben amikor Brunonak elszakadt a póráza és ő odarohant a limuzinból kiszálló Georghoz hiszen megismerte. Sajnos ő is Brunot mivel igen gyorsan Tom mögé menekült. Síri csend volt a rajongók megmukkani sem mertek csak Gustav morgott a kocsiban aki semmit nem vett észre. Akkor történt a baj ugyanis rakoncátlan kutyám haláltmegvető bátorsággal Bill valószínűleg vadiúj bőrcsizmájára vizelt.

-Brunooooooooooo!!!!! - üvöltöttem mire kutyám felkapta a fejét és szinte vigyorogva elvágtázott. A fiúk és a rajongók tábora annyit láthatott hogy egy fekete fehér kutya elkotor előttük a következe pillantban pedig az én elmosódott rózsaszín, kék, fehér, és fekete alakom elsuhan és utána platinaszőke hajam. Brunot nem volt nehéz utolérni mivel már 6 éves korom óta atlétikára jártam és csak egyszerűen rávetettem magam a sokkilós kutyámra. Egyszer csak egy kéz nyúlt felém.

-Segíthetek? - kérdezte Bill.

-Köszönöm de egyedül is megy.

-Nekem nem úgy tűnt.

-Pedig elhiheted.

-De én szívesen segítek neked. - Eközben Tom erősen megartotta az alattam fickándozó Bruno nyakörvét én pedig elfogadtam Bill felém nyújtott kezét. Georg odaoldalgott hozzám és bocsánatot kért amiért nem fogta meg a kutyámat pedig tudta hogy mennyire nehezemre esik kordában tartani persze ezt nem ilyen összefüggően mondta hanem össze- vissza makogott de végül megkegyelmeztem és elfogadtam a bocsánatkérést.

Este az ágyban végig gondoltam, hogy milyen őrült napom volt és mennyire erősködtem azért hogy kifizessem Bill csizmáját, amit ne engdett meg emiatt kicsit lelkiismeret furdalásom volt. Végül csak mp3- mal a fülemben tudtam elaludni.

Reggel elvittem Karmát sétálni persze ő ott folytatta ahol Bruno barátja abbahagyta. Megint egy fa körül rohangáltunk mivel a macska felmenekült rá amikor hirtelen a fülem mellett közvetlenül megszólalt egy hang:

- Segíthetek? - Kirázott a hideg a meleg lehelletétől és attól hogy éreztem ajka a fülemhez ér, megfordultam és Bill állt előttem.

- Ha már így felajánlottad akkor elfogadom. - Bill erősen megmarkolta a kezem előtt a pórázt és rászólt Karmára de az rá se hederített mivel a macska még mindig dühösen fújt rá és ez igazán izgatottá tette így is mozgékony kutyámat. A kezem már zsibbadt Bill olyan erősen fogtam ekkor viszont kezdett elmúlni a zsibbadás mivel Karma betekert minkett így a fiú kezét is saját teste mellé szegezte de ettől függetlenül eléggé intim közelségben álltunk egymáshoz és mozdulni sem bírtunk.

- Öhm... sajnálom... énn mm..izé... bocsi... akkor hát nos...

- Először is ki kell szabadulnunk.

- Igen hát őőő... -elkezdtem nyugodt és csöndes hangon beszélni mivel egy tanfolyamon azt tanultam, hogy ez hatásos. Tényleg hatásos mivel kutyám egyszerűen kitekert minket a póráz alkotta hurokból. Bill pedig semmiféle köszönés nélkül elrohant.

- Micsoda egy bunkó. - morogtam.

2. fejezet

Ültem az ágyon és bőgtem, most már hiányzott apa, anya, Mike a bátyám és Jacob az öcsém akik mind a Karib-tengeri luxusnyaralásukat töltötték nélkülem mivel én tavaly voltam a ngybátyámékkal és most én vigyáztam a kutyákra.

Bőgtem mivel Sandy a legjobb barátnőm diszkóban volt és nem vette fel és mert Bruno lefröcskölt amikor fürdettem és mert totálisan belezúgtam Billbe aki eddig csak bajt okozott.

(eközben Bill):

Nem értettem mi történt velem egyfolytában Alinára gondoltam az exbarátnőmre és közben annak a szőke lánynak akartam elmondani, hogy mennyire tetszik nekem. Egészen odáig folytattam ezt amíg meg nem csörrent a telóm ami majd a szívrohamot hozta rám. Rejtett számon kerestek tehát fel kellett vennem.

- halló itt Bill!

- Szia Bill babám Alina vagyok!! - a szívem megint őrült iramban kezdett verni csak nem tudom hogy mitől mivel ezt a lányt egy másik pasival kaptam rajta a hotelszobámban.

- Mit szeretnél?

- Újrakezdeni ezt az egészet hazugságok nélkül.

Nemmmmm lehet mert... mert... na szóval mert már valaki mással járok.

- Ezt most találtad ki!

- Részben. De az csak annyi hogy nem olyan régóta tehát még csak két randink volt. - gondolom tudjátok hogy kire gondoltam habár ez nem volt szép mert amennyire leégettem magamat előtte annyi esélyem volt nála mint nálam a kaviárnak, tehát -0%.

- Drága gondold végig, egy sztriptíz táncosnő tehetségével megáldott, modell alkatú szőke lány aki csak azt várja hogy elmond neki mit érzel iránta miközben egy gyertya áll az asztal közepén.

- Tehát egy anorexiás kígyóbűvölő aki azt várja hogy feleségül vegyem a pénzemet megosszam vele és megdugjam hogy aztán gyerekünk legyen és örökre magához láncoljon.

- Néha olyan érzéketlen vagy és bunkó! - majd lecsapta a telefont. Hát inkább vagyok egy érzéketlen bunkó mint egy férj egy fúria oldalán akinek már három gyereke van tőlem és közben gyűlölöm az életemet. A dolog következő része megszerezni azt a lányt akinek még  a nevét sem tudom és lehet hogy soha töbé nem látom.

(Sophie)

Az éjszakám viszonylag nyugis volt habár egy vagy kettő rémálom bekavart amiben lefeküdtem Billel miközben Tom felesége voltam és Georgtól vártam gyereket amiről mindhármójuk azt hitte, hogy az övé.

A reggel igazi áldás volt mivel Sandy végre életjelet adott magáról vagyis átjött csinált nekem reggelit és aztán elmentünk együtt kutyát sétáltatni végül egy kutyafuttatóban kötöttünk ki. A kutyák vígan rohangáltak a forróságban, mi a csresznyefa árnyékában elhelyezett padon ültünk és közben elmondtam neki tegnap este mért kerestem vagy ötvenszer. Ez a nyugi addig tartott míg egy számunkra ismeretlen ember be nem lépett a kapun pedig a fél életünket itt töltöttük el barátnőmmel, az idegen elengedte kutyáját aki vidáman vetette magát a mi kutyáink után és már hármasban folytatták a hancúrozást.

- Sziasztok lányok!

- Helló!

- Hali!

- Te mióta jársz ide mert még soha nem látunk.

- Most először vagyok itt. Máshol nem volt senki Skippy pedig nem szeret egyedül játszani.

- értem.

- És ti?

- Mi a fél életünket itt töltöttük és töltjük.

- Nameg tölteni fogjuk.

- Jah igen.

- Nem gond ha néha én vagy a tesóm lejövünk ide?

- Dehogyis Bruno meg Karma biztos örülni fog...

(Bill, este)

Tomtól megtudtam, hogy az illetőt Sophienak hívják két kutyája van a szomszéd parkba jár a kutyafuttatóba a távolabbiba és hogy van egy ,,gyanús" kinézetű barátnője habár azért Sophie se semmi. Elsőre csak három piercinget találsz a szájában egyet az ajka jobb oldalán egyet a balon és van a két felső metszőfogánál egy kék fekete fogpiercingje valamint egy az orrában egy a bal fülében valamint valószínű hogy a köldökében is van neki. Ezek kék fekete és ezüstszínűek. Van egy sárkányos tetkója a bal karján végig és egy pici szív a jobb csuklócsontján és azt mondta hogy egy önmagával fojtatott párbeszéd a hátán ami valahogy így van:

My heart: BLACK ... or not?

wow, white!

ohhh black or white?!!  ahhh black & white!

Durva mi? de nekem tetszik. A hajába pedig tegnap este festett bele sötét pink fekete és sötétkék tincseket meg van olyan tincse is amit csak vízszintesen becsíkozott habár azt nem tudom hogyan csinálta meg kell tudnom mert jól hangzik.

Nyugodtan aludtam el tudván, hogy nincs messze tőlem az akire vágyom.

(Sophie, másnap reggel)

Éljen, éljen, éljen, éljen!!!!!!!!!

Túléltem az éjszakát és ma van a szülinapom és anyuék már csak 2 hónapig vannak oda. A meghívók már kész vannak habár eggyel többet csináltam ami fekete és narancssárgával írtam mivel az Bill két kedvenc színe és ezt a netről a blogjáról tudom de nem hiszem hogy eljut hozzá estig a meghívóm. De lesz ami lesz.

Az egész délelőttöm azzal telt hogy meghívót osztogattam az utolsót pedig zsebre vágtam és elmentem a lovardába ahová már 15 éve rendszeresen járok és 5 évesen kezdtem mondanom sem kell tehát hogy most vagyok 20, pont ma.

Affy a kedvenc lovam ma is kitűnően rosszcsont csikóként viselkedett alattam de már megszoktam hogy nem lovagolni hanem rodeózni járok ki.

3. fejezet

Hazafelé tartottam a lovardából amikor egy kocsi viharzott el mellettem majd egy 20 perc múlva még mindig a biciklimen tekertem haza amikor lefékezett mellettem ugyanaz a kocsi és Gustav nézett ki az ablakán.

- Elvigyelek?

- Megköszönném.

- Pattanj be a bringádat berakom hátra.

- Köszi Gustav.

- Áhh ez csak természetes.

- Természetes?! Hiszen világsztár vagy!

- Vedd annak.

- Hát jó. - elindultunk és feltűnt, hogy milyen gyorsan vezet és egy kicsit szédültem is az éles kanyaroktól meg a nagy fékezésektől de szólni azt nem mertem. A házam előtt ami most csak az enyém de tényleg pontosan fékezett és nem is túl erősen talán feltűnt neki, hogy milyen rosszul vagyok. Kiugrottam a kocsiból kivettem a bringám hátulról majd behajoltam az ablakon és benyúltottam neki egy hófehér borítékot.

- Megtennéd hogy eljöttök?

- Hová?

- Személy szerint Billnek írtam de ti is gyertek el azért, jó?

- Rendben van.

- Köszönöm a fuvart szia!

- Szia! Sophie ugye?

- Igen.

- Akkor szia Sophie!- felbőgette a motort és elment én pedig vidáman szögdeltem be a házba. Bemásztam a kádba és vidáman belemerültem a vízbe. Megcsodáltam ahogy a hajam színe a vízben egyre jobban elsötétül a pinkből bordó, a sötétkékből fekete, a világoskékből sötétkék a feketéből pedig még feketébb lett valamint felturbóztam némi vérvörös, narancssárga babarózsaszín és ezüst színnel is. Piercingjeimet ezüstre cseréltem mind kivéve ami a fogamon van mert az kicsit több problémával jár. Felvettem egy fekete hasogatott cicanadrágot ami szabadon hagyta a combom nagy részét a lábszaramból is sokat mutatott és a térdemet sem kímélte hozzá egy feszülő ezüstszínű kékflitteres miniszoknyát ami anyu szerint túlságosan is feszül a fenekemen de ez csöppet sem zavart felülre pedig egy olyan felsőt vettem ami szinte csak a mellemet takarta ujja és pántja nem volt fekete volt az egész és a közepén egy babakék halálfej volt pink koronával. A sminkem totál fekete volt és a rúzsom is sötétvörösre váltott a világos pirosból. Sandy közben megérkezett és ő sem nézett ki visszafogottabban.

Kicsivel később elindultunk a közeli diszkóba amit kibéreltünk ma estére persze nem az elsők között érkeztünk.

4. fejezet

(Bill)

Tiszta ideg voltam Gustav odadta a meghívót és amikor megláttam, hogy kitől van, hogy Tom szavaival éljak ,,majdnem összepisiltem magam." Igaz is. Azonnal berobbantam a fürdőszobába és kittesékeltem onnan a haját vasalgató Georgot. Persze használhattam volna az emeleti szobát is de ahhoz lépcsőzni kellett volna. Beugrottam a kádba, forróvíz zutty na akkor aztán üvöltöttem később kérdőre is vontak de gyorsan megszoktam a meleget. Csak holnap akartam hajat festeni de most nincs időm ezen agyalni feket meg fehér festék a gyönyörű rasztahajamra, persze hogy pont most szólalt meg a telóm. Andreas volt azt kérdezte hogy van e valami tervem mert egy hatalmas buli lesz a közeli diszkóban egy volt osztálytársa ünnepli a 20. szülinapját akivel még mindig jóban van én meg közpen a csapba vertem a fejem hogy őt nem kérdeztem meg Sophieról. Kirobbantam a fürdőből persze mindenki az ajtónál várt rám mert Georg felvonult a fenti szobába de ott nem volt wc tehát mindhárman lent várakoztak. Amikor kiléptem kirobbant belőlük a röhögés mivel egy rózsaszín törülközővel volt becsarva a fejem a derekamon pedig egy igen kicsire méretezett rongy volt ami inkább egy kötényre emlékeztetett szerencsére annyira azért volt nagy, hogy egyéb látnivalót ne mutasson. Felsprinteltem a szobámba és most jött a katasztrófa. Általában tudom, hogy mit vegyek fel és a többiek gyakran irigyelnek amiatt hogy mindig összehangoltak és jók a cuccaim de most meztelenül álltam a szekrényem előtt és nem tudtam mit vegyek fel mert mégiscsak egy lánynak készülök elmnodani, hogy mit érzek iránta. Aztán egy Fallenes póló és egy begombolatlan szegecses mellény mellett döntöttem egy skótkockás ejtett ülepű gatyával.     Mikor Leértem már mindenki kész volt és akkor jutott eszembe, hogy nincs is ajándékom így visszarohantam és abból az ékszerdobozból amiben a kedvenceimet tartom kikaptam egy hosszú ezüst láncot egy fekete halálfej medállal aminek halványzöld kristályból volt a szeme. Beleraktam egy üres ékszerdobozba majd lesprinteltem. A többiek már a kocsiban voltak így bezártam az ajtót és beültem hátra Gustav mellé.

(Sophie)

Sehol nem láttam Billt amikor valaki hátulról átölelt. Megfordultam és Andreas állt előttem. Felsikkantottam és a nyakába ugrottam.

- De jó hogy itt vagy.

- Sokat változtál.

- Van új tetkóm meg két piercingem.

- És befestetted a hajad.

- De nem az egészet!

- Ez igaz.

- Te semmit nem változtál.

- Ja de attól még Boldog Szülinapot!

- Köszönöm! - mondtam majd elmentem valami piájért.

2 órával később Sandy lépett a mikrofonhoz.

- Halihó emberek szerintem itt az ideje, hoyg felköszöntsük Sophiet. Alkossatok egy nagy sort az ajándékokkal de várjátok meg amíg odaérek mert ami neki nem kell azt én kapom meg.- ezt a mondatot nevetés kísérte majd mindenki átadta nekem nekem az ajándékát. Mikor Bill jött volna (úristen hát itt van mégis!) valaki átölelt hátulról de úgy, hogy majdnem megfulladtam és egy hang suttogta a fülembe, hogy Boldog Születésnapot Baby! Ez a suttogás nem olyan volt mint Billé a parkban hanem kemény és fagyos de ami mégrosszabb rögtön tudtam, hogy kié. Jack volt az az előző pasim aki többször megcsalt és nem egy nőt és fiatal 13-16 éves lányt erőszakolt már meg.

- Gyere szépen a papához és hagyd itt ezeket. Bemegyünk egy szobába lehúzom a szokonyádat te meg az én nadrágomat aztán addig folytatjuk ezt amíg meztelen nem leszel meg persze én is. (+18) Akkor odakötözlek az ágyhoz és addig foglak tologatni meg különböző eszközöket beléd dugni mint pédául ceruza vagy toll amíg véres nem leszel akkor célba veszem azt az édes kis szádat és azzal is ezt fogom tenni amíg el nem zsibbad utána tíz percig csak verlek majd elölről kezdem.(+0) ez lesz az én születésnapi ajándékom neked.- mindenki hátrált én pedig egyre jobban remegtem mivel tudtam, hogy fegyver van nála és ezzel mindenki tisztában volt még a srácok is pedig ők nem ismerték Jacket. Tudtam két esélyem van. 1 hagyom hogy egy ilyen álat elvegye a szüzességem ilyen módon ahogy leírta 2 használom a tűsarkúmat a karate tudásomat és azt hogy tudom hogy hol tartja a fegyverét ami valószínúleg nincs betöltve. Én a 2. esélyemet válssztottam. Felemeltem a lábam majd halálpontosan tiszta erőből lecsaptam. Jack felüvöltött persze én kihasználva ezt a másodpercnyi gyengeséget kiszbadítottam magam a fogságából majd egy jól irányzott ütésel időt szereztem magamnak a háta mögé léptem és egy híres belga fogással elkábítottam.

- Sandy hívd a rendőrséget szóltam majd minden öntudat nélkül lehuppantam a hideg padlóra és elkezdtem eszeveszettül sírni. 5 perc telt el talán amikor egy meleg kéz ért a vállamhoz mjad valaki óvatosan átölelt hátulról a hasamnál.

- ennyire szörnyű dolgokat mondott?

- annyira nem de tudod soha nem volt tiszta ember és sok nőt meg tinit erőszakolt meg.

- ez undorító.

- tudom de a legrosszabb az, hogy velem úgy bánt mint egy hercegnővel. Mindig kaptam tőle valamit és anyuéknak is bejött.

- Ezt így nem hiszem el.

- Na jó eleinte.

- Így már más... De ugye tudod ki vagyok?

- Persze hogy tudom, Sandyn kívül még senkinek nem beszéltem róla.

- Akkor velem miért osztottad meg?

- Mert Sandy sokszor már csak azért hallgat meg mert tudja, hogy utána könnyebb lesz velem mindenkinek.

- Úgy gondolod hogy én voltam a megfelelő személy erre a dologra?

- Bill te eddig csak segítettél nekem és nagyon nem is ismersz tehát benned megbízhatok.

- Értem és mihez kezdessz ezután?

- Nem tudom. Az az érzésem, hogy most sokáig senkivel nem akarok járni.

- Tudod Sophie én igazából ma randira akartalak hívni. De persze megértem.

- Nem Bill én igazából ilyen emberrel nem akarok randizni.

- Honnan tudod, hogy én nem vagyok ilyen?

- Mert akkor nem beszélgetni jöttél volna ide hanem azonnal rámhajtottál volna kihasználva a gyengeségemet.- ekkor két rendőr lépett be, Bill felállt kezet rázott velük majd engem is felsegített a padlóról.

5. fejezet

Bevittek minket az örsre majd mejött a rendőrkapitány és kihallgatta mind a hatunkat mivel a négy fiú maradt ott mire kijöttek a mentők meg Sandy és persze én. Amikor Bill tette a vallomását előttem igencsak megdöbbentem mennyi mindent tud és hogy régen barátok voltak. A rendőrfőnök vagy mi a szösz viszont az én beszédemen döbbent le vagy azon, hogy mennyire összeszedtem magam. Jack közben éldezni kezdett ekkor viszont már a kávénkat kortyolgattuk és őt figyeltük.

- Tényleg amúgy ki ütötte ki ennyire mert én nem láttam Billtől.

- Sophie.

- Nem hiszem.

- Sandy igazat mond. Hat éves korom óta karatézom és tavaly jártam önvédelmi órákra nameg sok Jackie Chan filmet néztem már meg.

- Okos lány a barátnőtök. Egy belga fogást alkalmazni nem könnyű. És jó a hatása is.

- Köszönöm.

- Egyszer eljöhetnél önvédelmi órát tartani a tinilányoknak csak ha lehet kicsit szolidabb öltözetben és azokat az izéket is kiveheted majd a szádból.

- Rendben van persze.

- Szerintem most már hazamehettek a fiatalúr úgyis beszélni fog mivel nincs sok választása mivel ismerem a szüleit.

- Viszontlátásra!

- Sziasztok gyerekek!

- Hazavigyünk titeket?

- én itt lakom két sarokra inkább Sophiet vigyétek el.

Rendben akkor gyere Sophie. - beültünk a kocsiba én ültem az anyósülésen Georg mellett és megdöbbentett, hogy milyen nyugodtan és lazán vezet, azok ellenére, hogy mi történt. Mikor hazaértünk Bill bekísért majd mikor becsukódott az ajtó felém fordult.

- Szeretnél még valamit kérni?

- Nem már így is sokat tettetek értem a többiek már biztos unnak.

- Én kérhetek valamit?

- Persze de csak ha nem nagy kérés.

- Itt maradhatok éjszakára?

- Micsoda?

- Tudod van egy volt barátnőm aki mostanában rajtam lóg és ma is eljött hozzám délelőtt de mivel nem voltam otthon csak egy levelet hagyott és félek, hogy reggel megint eljön.

- Miért félsz tőle ennyire?

- Mert szép lány és az az igazság hogy ő volt az első akit egy ideig tényleg tudtam szeretni.

- Értem de akkor mit akarsz tőlem? Miért nem fogadod vissza vagy mit tom én?

- Mert megcsalt és már nem szeretem már csak félek tőle.

- Hát jól van akkor maradj.- ekkor megcsörrent a mobilja. Tom kereste. Bill gyorsan vázolta a helyzetet majd megkérdzte, hogy van- e valami amiben tud aludni. Egyenesen bekormányoztam a bátyám szobájába majd biztosítottam, hogy Sandy szerint Mike egyenesen istenít így biztos nem fog haragudni rám vagyis ránk. Adtam neki egy tiszta alsógatyát vagyis választott meg egy Harley Davidsonos régi pólót odadobtam neki majd felirányítottam a szobámba én meg lementem a kanapéra.  Éjszaka már ami még volt belőle talán hajnal 2 lehetett tehát arra ébredtem, hogy valaki vagyis Bill botorkál lefelé.

- Mi a baj?

- A kutyád felébresztett.

- Hogy?

- Arcon nyalt.

- Jajj bocsánat. KARMAAAAAAAAAAAA!!!!!!!!!!

- Honnan tudod, hogy ő volt?

- Bruno nem finomkodik ő egyszerűen lelök az ágyról. - Rossz kutya! Nem szabad. - Bocs de nem tudom kinevelni belőle.

- Nem gond most már tudom mi az a hideg és nedves. Az orra.

- Várj felmegyek és kicsukom őket. én tudok tőlük aludni. - felmentünk az emeletre majd mikor beléptem a szobába a következő pillanatban átestem Brunon és Bill karjában landoltam aki a meglepetéstől az ágyra huppant.

- Jajj bocsánat mindkettőtöknek.

- Nem gond legalábbis felőlem de szerintem Bruno sem haragszik rád. - ekkor hangok hallatszottak lentről és Karma felmordult.

- Karma ssssss. - mondta majd felkaptam a sarokban lévő baseball ütőt.

- Baseball ütő!?

- Bill maradj itt velük légyszíves.

- Rendben van. - Lassan elindultam lefelé a lépcsőn közben ügyeltem, hogy nem nyikorogjon. Hallható volt, hogy fordul a kulcs a zárban majd halkan nyikorogva kinyílik az ajtó. A falhoz tapadtam ekkor valami a lábamhoz ért. Majdnem felvisítottam. oldalra tapogattam majd megéreztem Bruno bundájában azt a csomót amiről meg tudtam különböztetni őket a sötétben. Megmarkoltam a nyakörvét majd magammal húztam és ő engedelmesen követett lefelé. Ekkor belépett két jólmegtermett férfi maszkkal a fején és egyenesen a nappaliba indultak. Követtük őket. Halkan csörömpöltek majd a pénzérmék csörgését és a papírpénz félrtéveszthetetlen surrogását hallottam. Erősen megmarkoltam az ütőt majd éreztem a karomban dagadó izmokat ami nem kis magabiztossággal töltött el életemben nem először.

- Gyere Josh nézzünk szét fennt.

- Te biztos, hogy nincsnek itthon?

- Az ilyeneknek mindig két kocsijuk van és egy mindig a ház előtt parkol.

- Akkor jó. - megfordultak és indulni készültek volna amikor elengedtem Brunot majd amikor már csak egy baseball ütőnyire voltak felvisítottam és a kutyám mint parancsszóra elrugaszkodott és mind a 100 kg-jával ráugrott a kisebbre, én meg ezerrel püfölni kezdtem a nagyobbat. ekkor dübörgés hallatszott majd mindkét félnek jött az erősítés persze arányosan így Billék rögtön az előszobában nekiláttak a másik kettőnek. A betörők viszont nem számoltak a néma riasztóval így nemsokára megjelent a kék és piros fény a falon. Majd két ismerős rendőr jelent meg.

- Már megint ti?

- Elnézést. ma üldöz a balszerencse.

- Na legalább kevesebb a szabadlábon lévő börtöntöltelék. - Nem váltottunk sok szót ezután, gyorsan elmentek. Felvonszlotam magam a szobába amikor rájöttem, hogy a kanapén alszom.

- Most mehetek le. Én hülye.

- Nem muszáj majd lemegyek én.

- Ugyanmár te vagy a vendég.

- Vagy estleg mindketten fennt maradunk.

- Mi van? - még ezt is alig bírtam kimondani mikor Bill ajkai az enyéimre tapadtak és biztos voltam benne, hogy egy ideig nem is óhajtja elvenni onnan tehát inkább élveztem a közeli társaságát. Hihetetlen volt. Az ajkai olyan puhák voltak, hogy arra nincs szó és egyre szorosabban ölelt persze én sem maradtam le. átkaroltam a nyakát majd feljebb húztam magam és már nem éreztem a talajt. A levegőben tartott majd a következő pillanatban az ágyra huppantunk és ugyanezt folytattuk csak fekve. Majd agyon nyomott de élveztem. mondjuk ki ne élvezné azt amikor egy szuperédes világsztár a nyelvét épp a dorkodon nyomja le. Tíz perc telhetett el amikor végre elengedett. Szembefordult velem tehát lemászott rólam.Most egymással szemben feküdtünk majd megtörte a csendet.

- El sem tudod hinni mennyit álmodoztam erről az elmúlt napokban.

- Az a lényeg, hogy valóra vált.

- Ezekután kit érdekel Alina.

- Az az a lány akiről beszéltél?

- Igen de most cssssssssss aludj.

- Jó éjt Bill.

- Neked is kedves.- Ezután már csak annyit érzékeltem, hogy finoman betakar majd átkarol.

Másnap reggel arra ébredtem, hogy dörömbölnek az ajtón és Sandy meg Tom kórusban fenyeget minket mindenféle gyilkolási módszerrel együtt ha nem nyitjuk ki azonnal így versenyt futottunk a lépcsőn de az lett a vége, hogy legurultunk és vihogva ültünk a padlón.

- Sophie?

- Bill!

- Nyitom már csak ne üvöltözettek!

- Ez jó ötlet! - Nayg nehezen elmásztam az ajtóig és kinyitottam amikor rájöttem, hogy boxerban és melltartóban vagyok de ezt már nem lehetett megakadályozni. Sandy teljesen természetesnek vette ellenben Tommal aki csak állt engem bámulva.

- Bejössz vagy még egy kicsit kiteszel annak hogy mindenki engem bámul az utcán.

- Jövök jövök csak csak.... öhm

- Semmi gond csak gyere be.

- Oksi. - miután sikerült beinvitálnunk Tomot felvágtattam a szobámba egy gatyáért de pólóra már nem volt időm mivel valami összetört és Sandy felsikított ebből tudtam, hogy nem ő volt hanem valamelyik kutya úgyhogy leprzottam a lépcsőn éssssss: Bruno vidám farokcsóválással állt az étkezőasztalon kiöntve a teát és eltörve a kristálygömböt anya kedvencét.

- Nem ez nem lehet igaz. Már a második gömböt töröd el. - suttogtam - NEM LEHET IGAZ HOGY NEM BÍRSZ EGYSZER AZ ÉLETBEN NYUGTON MARADNI TE BÜDÖS DÖG, HOGY NEM LEHET MIATTAD NYUGODTAN ÉLNI, HOGY ÁLLANDÓAN MEGKESERÍTED AZ ÉLETEMET ÉS MÉG ALUDNI SEM TUDOK TŐLED TE FÉREG!!!!!!!!!!!!!! - EZT MÁR TELI TOROKBÓL ÜVÖLTÖTTEM amikor Bruno leugrott az asztalról és felvonyított mivel belelépett a szilánkokba mire odaugrottam hozzá és óvatosan kivezettem a romok közül majd finoman kihúztam a szilánkot a lábából.

Kis idő múlva a vendégek külön- külön távoztak és amint kimentek Bill előrenyújtotta a kezét, én persze azt hittem így akar felállni de igazából az én kezemért nyúlt és ismét magához vont majd mivel én álltam ő meg ült ezért felnézett rám és tudtam, hogy tőlem várja a kezdést. Számat finoman az övére tapasztottam és éreztem az azonnali viszonzást. Kb. tíz perc telhetett el amikor gyengéden felkapott és felvitt a szobámba ahol az ágyra fektetett és mellém térdelt.

- Gondolom tudod, hogy mit szeretnék tenni.

- A hülye is látja.

- És nem bánod meg? ha megteszem? persze csak ha megengeded.

- Igen végül is jobb most mint soha és az az igazság hogy én szívesen túllennék rajta. Azt viszont tudod, hogy nekem ez az első alkalom.

- Most már tudom de ez ösztönből jön csak nem olyan bonyolult.

Ekkor finoman kigombolta farmeromat és lehúzta miközben én megszabadítottam a pólójától, most jött a neheze. Bő tíz percet töltött a melltartókapcsommal de megérte neki is nekem is. Életem leggszebb pillanatait éltem át ebben a fél órában. Soha nem hittem, hogy ennyire jó a szex vagy csak fele ennyire is kielégítő. Tévedtem nem félek bevallani. Sandy aki már 14 éves korában elveszetette a szüzességét győzködött, hogy próbáljam ki de én mindig azt mondta az igazira várok és mivel ritkán hazudom úgy tűnik tényleg arra vártam. Amikor Bill végzett egyszerűen feküdtünk egymás mellett amíg meg nem szólalt a telefon. Magamra kaptam egy köntöst és lesprinteltem a lépcsőn. Anyu keresett.

- Szia anyu!

- Szervusz kicsim! Jól aludtál?

- Igen és ti? Hogy vannak a fiúk?

- Ó mi mind jól érezzük magunkat.

- Örülök neki.

- Sandy van nálad?

- Nem.

- Hát?

- A barátom.

- Ó Jack az? Úgy kedvelem mondd meg neki hogy puszilom.

- Nem anya nem Jack az.

- Szakítottatok? De hiszen olyan kedves volt.

- Anya én Jackkel már nagyon régen szakítottam csak nem szállt le rólam.

- Értem és hogy hívják az új barátodat?

- Bill.

- Bill mi?

- Bill Kaulitz.

- Na jólvan akkor nem is zavarok tovább csak nehogy messzire menjetek tudod mit mondtál a szexuális életről tartsd magad ahhoz az elvhez. - nem akartam megbántani azzal hogy szólok neki hé anya pont most vette el a szüzességem az a srác akivel alig 12 órája járok így csak annyit mondtam:

- További jó pihenést!

- Szia kincsem! - és végre letette. Amikor felnéztem észrevettem, hogy a házban lévő hímnem tagjai mind engem figyelnek kíváncsi szemmel és félre billentett fejjel ugyanis Bill betérdelt a két kutya közé és úgy tett mintha ő is kutyus lenne. Ezen egész végig ő is nevetett amíg Bruno képen nem nyalta. Ez viszont már csak nekem volt vicces mivel ő próbált megszabadulni a nyáltól.

- Nagyon vicces ugye?

- Naná! Szerinted mért nevetek?

- Segíthetnél is mondjuk.

- Mindjárt jövök.

- De siess mert ez undorító.

- Itt is vagyok állj fel.

- És most?

- Ne mozogj.

- Miért? - következő pillanatban megértette mivel nyakon öntöttem egy nagy adag vízzel de hangsúlyozom langyos volt. Mostmár úgy nézett ki mint egy nyakon öntött kutyanyálas szerencsétlen ember.

- Nagyon vicces.

- Miért most nem nevettem.

- Megöllek! - csak eddig jutott mert elrohantam ő meg utánam. Mivel már előre kinyitottam a vizet a fürdőben mivel fürödni akartam most nem bírtam kimászni az ablakon. Bilnek persze nem tűnt fel, hogy tele van a kád belelökött ruhástul én meg persze magammal rántottam. Így most nevetve ültünk a kádban.

(2 héttel később)

Idegesen járkáltam a szobában mivel késett a menzeszem és még soha nem késett 1 hétnél többet és most 1,5 hétnél járt így kezdtem aggódni, hogy mi történhetett. Ekkor felkaptam a ruhámat meg a cipőmet és lerohantam a sarki boltba terhességi tesztért mert kezdtem félni még jobban. Mikor hazaértem berobbantam a fürdőbe és ráültem  a wc-re.

10 perccel később síkítva rohantam ki a szobából és rohantam a telefonhoz.

- Gyerünk vedd már fel mi lesz már.

- Sophie! mondtam hogy ne zavarj amikor próbálunk.

- Bill ez most nem várhat.

- Jajj biztos, hogy van 20 perced.

- és addig sikítva rohangáljak itthon?

- Sophie biztosra veszem, hogy túlzol tehát...

- Terhes vagyok.

- Micsodaaaaaaaaaaa?

 - Igen.

- Tejó ég azonnal ott vagyok.

Bill tényleg azonnal itt volt és amilyen ziláltan nézett ki meg sem mertem kérdezni, hogy hányszor volt szabálytalan vezetés közben.

- Miért nem vigyáztál jobban?

- Csak egyszer feküdtünk le honnan tudhattam volna, hogy teherbe ejtessz?

- Nem szedsz fogamzásgátlót?

- Nem használsz kondomot?

- És ha nem?

- Akkor most mit akarsz csinálni?

- Nem tudom. Sophie nekem ott egy egész banda és a turnék amiket most nyárra terveztünk, az albumot is csinálni kéne neked viszont van időd.

- Van időm? A szüleim itthon lesznek nyár végén és kinyírnak ha megtudják mi történt ott egy egész tánciskola ami most szakadt rám mert meghalt az igazgató, az iskola mert én jogot akarok tanulni tudod nekem nem elég egy érettségi én diplomát akarok de ha te nem akarod a felelősséget vállalni megértem. Menekülj csak a tudat elől, hogy gyereket várok tőled én meg majd keresek egy harmincas gazdag luxuspasit bemesélem neki hogy megerőszakoltak aztán játszom a segítségre szorulót amíg feleségül nem vesz lőttek a karrieremnek és te boldogan élhetsz életed végéig mint agglegény mivel ezután talán bűntudatod lesz.

- Sophie én... én .... nem ezt akartam elérni.

- Pedig......... nagyon úgy látszott.

- Kicsim ne most kapjunk össze. Ha már az ölembe pottyant egy gyerek az égből vagyis pottyani fog.

- De te mondtad, hogy ott a banda.

- Csak Tomnak kell finoman beadni. Gustavot nem fogja érdekelni Georg pedig megérti.

- De biztos?

- Az a legegyszerűbb ha most elmondjuk nekik. ...... De biztos hogy az vagy?

- Na ne nézz már madárnak.

- Jó igaz biztos, te tudod.

(21 percel később)

- Nos miért rángattátok ide mindannyiunkat?

- Ugye nem leánykérés mert én megértem de az lehet hogy hülyeség lenne.

- Nem az az igazság, hogy ..... hogy .....

- Bökd már ki!

- Lehet hogy Sophie összefüggöbben tudja elmondani. Hova lett?

- Kirohant a wc-re.

- Nos tehát az van hogy... Sophie terhes.

- Én megmondatm! Többször kellett volna megfektetned akkor nem csalt volna meg.

- Tom szerintem Bill ejtette teherbe.

- Nem olyan nincs Bill biztos nem akart gyereket.

- Nem mondta hogy akarok csak megtörtént.

(3 három hónappal később)

- Sophie drágám kicsit meghíztál nem gondolod, hogy többet kéne sportolnod?

- Anya az az igazság, hogy én terhes vagyok.

- kicsim mondtam, hogy ne maradj ki éjszaka olyankor sok a veszély.

- Anya nem az utcán fektettek meg hanem itthon.

- Az új barátod?

- Igen.

- És ő most hol van pontosan?

- Külföldön.

- Látod teherbe ejtett és lelépett.

- Apádnak igaza van.

- anyu miért kell mindjárt neki ugrani Sophienak? Nem hiszem, hogy szándékos volt.

- Igaz. Nem direkt volt tehát le lehet nyugodni. Én sem akartam Bill se.

- Bill? tehát Bill Kaulitz? tudom hülyeség de ő?

- Igen Mike ő.

- Az ki? Mike ismeri?

- Nem személyesen de igen. Tudod ő egy sztár.

- Áhh tehát egy sztár. Hol van mikor jön hány éves mikor ejtett teherbe?

- Külföldön turnézik, foggalmam sincs mikor jön, 21 éves mindjárt 22 és a szülinapom utáni délelőttön.

- Az se biztos, hogy visszajön. - ekkor kopogtak. Anyu kinyitotta.

- Mike az egyik meleg haverod keres egy másik meleg haverjával.

- Kikérem magunknak én Sophiehoz jöttem a tesóm meg csak elkísért és a többiek a kocsiban várnak mert most értünk haza.

- Hát akkor gyertek beljebb. Mit bánom én. De tudjátok mi történt vele?

- Anyu ne már.

- Persze még jó. Ha nem nekem szól először meg is kopasztom.

- Bill! - anyu csak annyit látott hogy elsprintelek mellette és az illető nyakába vetem magam.

- Sophie ha így fojtatod meg fogod fojtani és még szükségünk van rá és szerintem neked is.

- Igaz de olyan régen láttam.

- Megértem de engem meg se ölelsz?

- Mikor öleltelek én meg téged valaha is?

- Soha de jól esne.

- Na gyere ide.

- Még féltékeny leszek.

- Te maradj magadnak ott a kocsiban.

- És én?

- Te is.

- Na jó gyertek beljebb mostmár talán nem lesz nagy balhé.

- Csókolom!

- Sziasztok fiúk üljetek le.

- Nos hogy is történt ez az egész? - és mi hárman elmeséltük az egészet az elejétől a végéig vagyis én meséltem Bill közbeszólt Tom pedig helyeselt. Anya szeme kikerekedett Jacob majd bepisilt (mivel anya nem engedte ki wc-re) Mike le nem vette a szemét Tomról apa pedig erősen gondolkodott.

- És mondcsak fiam miből fogod eltartani?

- Hát most az együttesel elég sokat keresek ez még egy ideig szerintem így lesz aztán vagy nyugdíjból vagy keresek valami munkát attól függ.

- Ez nem elég.

- Hát most azért a bandával elég sokat keresek és az szerintem elég lesz meglehetősen sokáig.

- Így igaz a fiúkkal mindent megteszünk és Bill nagyon tehetséges.

- Szerintem igaza van drágám. - ekkor megcsörrent Bill mobilja.

- Elnézést de ezt muszáj felvennem. Mondjad....Nem Georg ezt nem lehet 5 perc alatt elintézni......Igen....Nem...Nem....Hülye vagy!?....Menjetek majd találkozunk.

- Hiány van?

- Igen de menj csak ha szeretnél.

- Szerintem inkább maradok végülis egy jó barátomról és az öcsémről van szó.

- Hát nekem tök 8.

- Azt is megkéne beszélni mi legyen a neve.

- Anya nem korai még? és pisilni kell.

- Nem. Mielőtt még biztos lett volna az hogy terhes vagyok már tudtam hogy fognak hívni. Amúgy menj el nyugodtan a klozetra. (hát igen ez az anyám)

- Akkormilegyenaneve?

- Mi van?

- Mi legyen a neve?

- Hát ha lány lesz akkor biztos hogy nem lesz Alina se Titanilla és a Sandy és a Sophie is ki van zárva ugye?

- Igen de szép név a Sara az Erin és az Ali is.

- Szerintem legyen Ali.

- Tom neked mi közöd a gyerekhez?

- Sophie édes a nagybátyja leszek.

- HA fiú lesz nem hívhatják semmiféle olyan néven aminek valamilyen köze van hozzád vagy hozzám.

- Nem maradt túl sok név.

- Mit szólnál az Aronhoz?

- Hmmm... Aron ez jól hangzik.

6. fejezet

(a nőgyógyásznál)

- MICSODA!? HOGY IKREK MAGA IDIÓTA! NÉZZE MEG MÉGEGYSZER! - Bill és a fiúk meg a család kb ennyit hallott a bennt zajlott dolgokból.

Mikor kijöttem még mindig vörös volt az arcom de kezdtem visszanyerni az erdeti színemet.

- Sophie kicsim jól vagy?

- Huhh. Szerinted?

- Szerintem nem.

- Tom téged nem kérdezett senki.

- Bocs.

- De mi a baj?

- Bill te tényleg süket vagy? Én még MP3-on kersztül is hallottam, hogy ikrek.

- Nem vagyok süket csak próbáltam megértő lenni. - Sandy átölelte a vállamat és csöndesen ringatott a karjaiban amíg én hang nélkül zokogtam. Bill odalépett hozzánk majd finoman kihúzott barátnőm karjaiból és most ő ölelt magához. Így mentem sorba mindenkin. Bill után anya utána Mike azután apa majd Jacob, Gustav, Georg és végül Tom.

- Minden rendben lesz. Bill nem fog csak úgy lelépni. Vagy ha megpróbálja én biztos nem hagyom.

- Kösz Tom. Nagyon kedves tőled. - hálálkodtam egy pici pimasz mosollyal a szám sarkában.

(Bill)

Annyira boldog vagyok. Alina ha megint megjelenne lesz ürügyem lelépni. Sophie is boldognak tűnik és annyira jóérzés a közös jövőnket látni benne. Szó szerint. Tom nem is sértődött meg és még Gustavot is érdekli a dolog. Ebben a dologban megvertem Tomot. És már tudok rendesen úszni meg biciklizni mert Sophie megtanított. Ráadásul ma van a szülinapom. Alig várom a bulit. Senki nem mondta el mit kapok Sophietól és ez idegesít.

(Sophie)

- Szerinted tetszeni fog neki?

- Szerintem még az is tetszene neki ha a saját nyakad kötötted volna át piros szalaggal és az ölébe ülnél.

- Sandy!

- Jó ez talán túlzás de szerinted nem gáz egy interaktív fényképalbumot venni neki ami kettőtökröl szól?

- Nem. Az a gáz amit a volt pasidnak adtál.

- Hehe jól kiütöttem. De azért te többre lettél volna képes.- Barátnőm elismerő mosollyal figyelte az általam választott koktélruhákat. Már egy egász halom volt előttem de nem tudtunk dönteni. Szerinte mind túl jól áll nekem. Bezzeg ő leakasztotta az első lilát és kész is volt. Én végül egy feketés ezüst ruha mellett döntöttem amihez teljesen zárt tűsarkút vettem fel. Az öszes színes tincsemet türkizkékre, feketére és ezüstre festettem. Minden piercingemet kiszedtem, hogy anya örüljön és a szokásos kiemelt fekete sminkem helyett is inkább füstöset választottam. Semmi halálfej az ékszereimben csak egy bagoly alakú kék medál ezüstláncon meg egy pcic swarowski kristály fülbevaló. Fekete körmeimen most swarowski kristályok pompáztak a kékkülönféle árnyalataiban és semmi fekete lakk. Összevissza lógó derékig érő hajamat stílusosan egy oldalra fontam és az oldalfrufrumat hajlakk segítségével irkéz stílusban a fejem tetejére tornyoztam.

Sandy a lila szoknyához egy fekete tűsarkú szandált választott habár elmondása szerint inkább sarut vett volna fel. Hollófekete hajába lila és kék tincseket festett amik  harmonizáltak a ruhájával. Eltűntek a kontrasztok és a kihívó színek az arcáról, átvette a hejét az orgonalila és a fekete. A haját teljesen begöndörítette így nagyjából csak a nyakáig ért pedig igazából a háta közepét verdeste.

Még délelőtt bementem a tetováló szalonba és rávarrattam a csuklómra Bill nevét valamint megújíttattama sárkányt a karomon így most mégjobban világított a hatalmas fekete szörny a kreol bőrömön.

(Bill)

Nem tudtam mit vegyek fel hiszen még soha nem ünnepeltem szalonban a születésnapunkat. Sophie szüleinek ötlete volt és nem tartottam rossz ötletnek a szokásos őrültségek után. Sandy elmondta, hogy Sophienak nem merik  szervezni a születésnapját hiszen nagyon makacs, önfejű, önálló és rettentő sok irónia meg szarkazmus szorult belé amit volt szerencsém megtapasztalni. Egy egyszerű fekete farmer mellett döntöttem amit szürke pólóval és egy divatos szmokinggal vettem fel és mivel nem akartam gáznak tűnni inkább fűzős bakancsot húztam converse cipő helyett.

Tom egy szűkebb nadrágban virított és szürke garbót vett fölé. Georg fehér farmert és khaki színű inget viselt míg Gustav fekete farmerban kék pólóban és fekete szmokingban feszített.

Amikor odaértünk már sokan ottvoltak de Sophiékat még sehol nem láttam. Amikor elhajtott a limuzinunk egy ezüstszínű limó gördült amiből Alina szállt ki és hevesen integetve rohant felém.

- Király. - motogta Tom. - Még csak az kell, hogy megtépjék egymást Sophieval.

- Tom ne modj ilyet. Még valóra válik.

- Ígyis úgyis valóra válik.- Amikor Alina mellém ért és szorosan magához láncolt majd hevesen megcsókolt akkor futott be egy fekete porsche lágy dorombolással amiból balszerencsémre Sandy szállt ki majd az autó elhajtott. Kis idő múlva halk kopogásra lettem figyelmes amely folyamatosan erősödött és vidám csaholás társult hozzá. Nem nem nem. Ez lehetetlen és Alina még mindig úgy cuppant rám mint egy pióca. Georg is észrevette Sophiet mert elkezdte lefeszegetni rólam a csajt. Tom is besegített majd mind a négyen vagyis Sandy, Tom , Gustav és georg rángatták Alinát aki végül engedett. Csakhogy késő volt. Ott állt előttem a leggönyörűbb lány akit valaha is láttam és a legijesztőbb arckifejezést öltötte az arcára amit valaha is láttam.

- Boldog Születésnapot!- Sziszegte majd teljes erejéből a felyemhez vágott egy A/5- ös méretű csomagot majd fensőbbséges tartással visszasétált az autóhoz beült és elhajtott de olyan sebességgel, hogy attólféltem nem bírja bevenni a kanyart és nekimegy a szökőkútnak.

Ha akartam se tudtam volna megmozdulni. Teljesen lefagytam.

(Sophie)

Tulajdonképpen letéptem magamról a ruhát és az ékszereket.

Rohantam a fürdőszobába és az egész hajamat alvadt vér színűre festettem. Miközben eszeveszettül üvöltöttem. Miután megszárítottam a frzurámat felvágtattam a szobámba és kiszórtam az ablakon az összes ajándékot amit tőle kaptam.

Egsz éjjel bőgtem vgyis majdnem egész éjjel ugyanis hajnali három körül valaki kopogott az ajtón majd belépett. Bill volt az.

- Mit akarsz még tőlem? - Morogtam.

- Sophie, amit láttál az nem az aminek látszik. Alina egyszerűen csak rám cuppant. - felkapcsoltam az éjjeli lámpát. Amint a fény elöntötte a szöbát elkerekedett a szeme a hajam láttán. Tudtam fáj neki, hogy nem a megszokott szőke árnyalatot látja de hagy szenvedjen. Egyik ujjával végigsimította a csuklómat ami még egy picit lüktetett. Arcán gyengéd mosoly jelent meg. Tudtam rajtam a sor, hogy lépjek de nem ment. Nem tudtam mit mondhatnék. Tudtam, hog hülyeséget csinálok de nem bírtam kontrollálni a tetteimet. A kezem kinyúlt és megmarkolta a pólát majd közelebb húzta és akkor az ajkaim megtalálták az övéit. Karjait körbefonta a derekamonés magához vont. Finoman az öleb húzott. Ültünk a pdlón és nem akartuk elengedni egymást. Amikor már nem kaptam levegőt egy picit elhúzódtam.

- Sajnálom. - suttogta megbűvölten.

- Haragszom rád de tulságosan szeretlek ahhoz, hogy csak úgy elmenj és a gyerekeknek van annyi joguk, hogy megismerjék az apjukat.- gyengéd mosoly jelent meg az arcán majd újra megcsókolt. Egész éjjel a karjaiban tartott. Nem nagyon tudtam elaludni ezért csendesen dúdolni kezdett nekem egy számomra ismeretlen dalt.

- Ez mi?

- Még nincs teljesen kész de valószínűleg az új albumon lesz rajta.

- Értem...Bill?

- Tessék Sophie.

- Tényleg nem akartál tőle semmit? Csak mert mondtad hogy régen szeretted és az ilyen néha fellángol.

- Sophie én imádlak téged. Soha nem akarnék mással járni főleg hogy tudom van esély a közös jővőre. Sőt már meg is alapoztuk egy apró hibával az elején és én ennek nagyon örülök.

- Egész biztos mert eleinte nem tetszett a dolog?

- Soha nem voltam ilyen boldog mint az elmúlt néhány hónapban.

- Bill...ugye nem lesz semmi baj...mármint velük.

- Szerintem nem. Egészséges és erős nő vagy Sophie. Ráadásul még fiatal. Szerintem nincs sok esélye a bajnak. - suttogta lágyan. Mutatóujjával végig a feliratot cirógatta a csuklómon. Nagyon elbűvölte hogy magamra varrattam a nevét főleg hogy tudta rajtam csak nagyon fontos dolgok vannak. Imádom a sárkányokat, a szerelem a mindenem és nem tudom eldönteni hogy jó vagy rossz vagyok-e. És mostmár leendő gyermekeim apjának a neve is rajta van a testemen és ezt gyönyörűnek találom.

(Bill)

Annyira fájt azt látni, hogy Sophie dühös rám. Eddig csak akkor volt berágva amikor megtudtam hogy terhes de az is borzalmas volt. És most még oka is van rá. Mondjuk akkor is volt de ez most nyomós ok. Nem mertem elmenni hozzá mert tudtam semmi esélyem a bocsánatra de aztán valahogy odakeveredtem a házukhoz. Akaratlanul is odahúzott valami természetfeletti erő. Talán az összetartozás tudata. Végül bementem hozzá. Nagyon fájt hogy nem a szokásos színek virítanak a feje tetején hanem mélyvörös az egész haja de tudta ennek én vagyok az oka. Mikor letérdeltem mellé láttam könny ül a szemében és ez elborzasztott. Eddig csak szenvedett miattam. Szégyenbe került a koncert előtt, hazavágtam a jövőjét, akkor bántottam meg amikor a legkevésbe kellet volan stb.

Oldal: Fanfictionok
Mindenféle dolog, sárkányok, zene, sztárok... - © 2008 - 2024 - h-hdance.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat